A jövő heti vilniusi NATO-csúcson tartja alakuló ülését Zelenszkij ukrán elnök részvételével az új NATO–ukrán tanács, amelynek felállítását a magyar kormány is támogatta.
Az észak-atlanti szövetség főtitkára arra számít, hogy a NATO-tagállamok vezetői néhány nap múlva Vilniusban meg fogják erősíteni azt a már 2008-ban hozott döntést, miszerint Ukrajna a szervezet tagja lesz. Jens Stoltenberg a jövő heti csúcstalálkozó elé időzített sajtótájékoztatóján ugyanakkor elismerte, hogy a szövetségesek még keresik a pontos megfogalmazást. Szavaiból azt is ki lehetett olvasni, hogy a tagsági ígéret konkretizálása helyett a NATO olyan intézkedéscsomagot fogad el Ukrajna számára Vilniusban, amely politikai és gyakorlati lépéseken keresztül közelebb hozza majd az orosz agresszió ellen küzdő országot a NATO-hoz.
Kijev egyik szívfájdalma, hogy a NATO már korábban világossá tette: a háború befejezése előtt nem fogadja soraiba az országot, hiszen akkor a szövetség nyílt konfliktusba kerülne Moszkvával. Így viszont az ukrán érvelés szerint a szövetség gyakorlatilag a háború elhúzódásában teszi érdekeltté a Kremlt.
A főtitkár elmondása szerint a NATO-tagállamok által Kijevnek felajánlandó csomag három fő részből áll majd:
- Egy többéves katonai segítségnyújtási programból, amelynek célja az interoperabilitás megteremtése katonai téren a NATO és Ukrajna között.
- A politikai kapcsolatok magasabb szintre helyezése a NATO–Ukrajna Tanács létrehozásával.
- Annak megerősítése, hogy Ukrajna a szövetség tagjává válhat, amibe Oroszországnak nem lesz beleszólása.
A szövetség főtitkára kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy előző nap a NATO főhadiszállásán tartott háromoldalú (NATO–török–svéd), külügyminiszteri szintű találkozón sikerült előrelépést elérni Svédország ügyében, ugyanakkor elismerte, hogy még mindig vannak nyitott kérdések, ezért hétfőn Vilniusban külön is leül tárgyalni Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel. Megismételte, hogy megítélése szerint Svédország minden, egy évvel ezelőtt egy közös emlékeztetőben lefektetett feltételt teljesített, de fontosnak nevezte a törökök biztonsággal kapcsolatos aggodalmainak figyelembevételét is. Ha sikerülne megállapodni, Svédország a török és az ugyancsak késlekedő magyar ratifikációt követően 32. tagországként csatlakozhatna a NATO-hoz.
